Alapanyagok

"Az vagy, amit eszel..." Mi más? hiszen abból építkezik a testünk.

A receptekben minden esetben finomítatlan élelmiszert, lisztek esetében teljes kiőrlésűt használok.

A legnagyobb megdöbenést az váltotta ki belőlem, mikor vidékre (tényleg vidékre, egy isten háta mögötti faluba) költöztem, hogy a lekvárt dzsemfix-el kezelik, a tojótyúkokat meg táppal etetik... Az utóbbit még megértem, mert a lustaság es a pénz nagyúr... De a dzsemfix??? 10kg lekvárhoz szoktam 1 kg finomítatlan cukrot keverni. Semmi mást. Igen, nem elírás. Sőt, készítettem már cukor nélkül is lekvárt, jelenleg 5 éves és semmi baja nincs.

A finomítási eljárások nagyrésze vegyszerrel történik, ezért minden olyan élelmiszer, ami finomítva van, kvázi szennyezett.
De nagyon oda kell figyelni, mert amire nincs ráírva, hogy finomítatlan (unrefined) az bizony 99%-os valószínűséggel finomított.

Búzaliszt és glutén (nem csak a búzalisztben van!):

A finomított lisztből remek süteményeket, tortákat lehet készíteni, a francia cukrászat remekeit is abból készítik, ők is találták fel... de nem kenyér készítésre. A sütemény sem arra való, hogy nap mint nap tömje magába az ember. A finomított gabonának szinte semmiféle beltartalmi értéke nincs.
A gabonák másik kínja a vegyszerek amikkel még lábon álló korukban kezelik őket, meg a földet, amiben teremnek.
A glutén érzékenyeknek érdemes megpróbálni (ésszel, orvosi felügyelettel) a tönköly lisztet.

Cukor:

Nem attól barna, hogy finomítatlan! A barna cukor simán lehet finomított. Rá kell legyen írva konkrétan.
A nyírfacukor nem cukor, az édesítőszer.

Édesítőszerek:

Mindegy miből készül, a cukorbetegeknek bizonyára kitűnő cukor pótló, egészséges embernek azonban nem.

Olaj:

A bio olajat szokták szagtalanítani, ez is egyfajta finomítási eljárás, de ezt vízgőzzel végzik (általában).
Egy kedves kémikus nemrég homályosított fel, hogy az olajakkal sütés esetén óvatossan kell bánni. A legjobban a napraforgó olaj bírja a sütést, de ő sem szeretti a forróságot és ha sokáig kínozzák.
Az olivaolaj a következő a sorban, ennek érdekes illata is lesz, ha túlforrósítjuk. Lehetőleg rövid ideig és nem túl magas hőfokon használjuk.
A repceolaj még kevésbé bírja a strapát, a tökmagolaj pedig egyáltalán nem.

Só

A sóval több baj lehet. Egyrészt ne legyen finomított, másrészt ne legyen Káliumos. A tengeri sóban sok a műanyag. Én finomítatlan rózsaszín sót használok.

Tej:

A tehéntej a bocinak való. Amit pasztőrözött, homogénezett, zsírtalanított viccet lehet kapni, az meg a lefolyóba.
Az alacsony zsírtartalmú tejet a vitaminok miatt felesleges inni, mert a zsírban oldódó vitaminokat a zsírral együtt kiszedik belőle. És nem attől az 1-2% zsírtól fog valaki elhízni, ami a tejben van (kéne, hogy legyen).
Egyébként pedig rendeteg növekedési hormon van benne, tekintettel arra, hogy a bocinak hónapok alatt sok-sok kilót kell híznia. Mi pedig attól a hormontól nem felfelé növünk :)
A homogenizálás pedig egy érdekes dolog. Az a lényege, hogy a zsírmolekulákat nagyon apróra zúzzák. Ez azért nem jó, mert így az érfalon át tud menni, megsértve az érfalat. Ennek pedig magas koleszterin szint is lehet akár a következménye arra hajlamosaknál, ugyanis a sérült érfalat a szervezet folyamatosan javítgatja.
Tej helyett gabona, kókusz vagy mandula tejet használok.

Tengeri hal:

A legtöbb számunkra beszerezhető tengeri hal lehet, hogy a tengerből származik, de tenyészetekből, ahol a génkezelt szójától kezdve az antibiotikumokig mindent kapnak. Amit vadon fognak, abban több a műanyag, mint a szelektív műanyag kukában.

Hús:

Gondoljunk bele, hogy az agyon vegyszerezett, génkezelt gabonával és általában nem ívóvíz minőségű vízzel nevelik fel az állatokat.
Nem vagyok vegetáriánus, de igyekszem csak ritkán húst enni. A hüvelyesek kitűnő fehérje források.

Víz

Nem igen reklámozzák, de attól, hogy egy talajvíz kút vizét ihatónak minősítik még van benne olyasmit, amit nem mérnek és ami egyre nagyobb mennyiségben van jelen, ezek a hormonok, szteroidok. A gyógyszerhulladékból és a szennyvízből, amit ugyan tisztítanak, de nem ezektől. A parti szűrésű kutakból származó vízre is ugyanez igaz, főleg mióta mindenhol csatornáznak és a "tisztított" vizet a folyókba engedik.

Gyümölcs:

A nyers gyümölcs gyorsan emésztődik. Ha étkezés utánra hagyjuk, akkor a többi kaja mellett szépen elkezd erjedni odabent. Ugyanez a helyzet vele akkor is, ha délután, este, éjjel fogyasztjuk. Mivel a nyugati ember csak egzakt dolgokat tud elfogadni, azt szoktam mondani, hogy délután 2 óra után már ne fogyasszunk. Főleg olyanok ne, akik amúgy is allergiásak valamire, mert azoknál keresztallergia jelentkezhet.

Főzés:

Minél tovább főzünk valamit, annál nehezebb megemészetni.

Túlsúly

Ha valaki felesleges kilókkal küzd, annak rengeteg oka lehet. Egy biztos, ha normális mennyiségű és minőségi élelmiszert eszünk (igen, a zsír és a cukor is de sorolandó, a hangsúly a dőlt betűs részen van) akkor az nem okozhat problémát.
Sokan nem tudják, de a finomított élelmiszerekre allergiás reakció is lehet a túlsúly.

Japánok és tibetiek

A japánok élnek a legtovább és a tibetiek a legegészségesebbek a statisztikák szerint...

Authentikus forrás:

Paul Pitchford: Gyógyító táplálkozás
A háború és béke elbújhat mellette terjedelmileg és nehézségben is, de cserébe mindent elmagyaráz.