Stílusok

A Taiji Quan tradicionálisnak tartott stílusai Wudang, Chen, Yang, Wu, Sun, Zhaobao stílusok. Leghíresebb képviselői a Yang család (Yang Csen-fu, 1883-1936), akiknek a Yang stílus létrehozását köszönhetjük (Yang Lu-csan, 1799-1872). Yang Csen-fu tudását csodálattal vegyes félelem övezte. A sokszor barátságos harcművész és elismert tanító arca mögött könyörtelen harcos rejtőzött, és alkalmas helyzetekben nem szégyellte kimutatni vadságát és sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő erejét.

A 19. század közepétől a 20.század elejéig terjedő időszakban a Taiji gyors ütemben terjedt el egész Kínában. Az ekkor tanító híres mesterek fejlesztették ki a gyakorlatokat. A Taiji különböző ágai ezeknek az első tanároknak a neveit viselik. A Yang stílus a Chen stílusból alakult ki. A Wu és a Sun stílus a Yang stílusból ered. A fenti ágazatok alapítói Chen Changxing (1771-1853), Yang Luchan (1799-1872), Wu Jianquan (1870-1942), és Yang Chengfu (1883-1936). Azóta számos újabb változat alakult ki, de ezeket már nem az újítást bevezető mester családnevéről nevezik el.

A Taiji Quan népszerűsítésének legfontosabb alakja Cseng Man Csing volt, aki Amerikába utazása után először kezdte a nagy nyilvánosság számára tanítani a harcművészetet.

Mai napig a módszert a legkülönbözőbb céllal tanulják világszerte. A reggeli torna finomabb és "mélyebb" változataként emberek ezrei járnak ki Kína városainak tereire, hogy együtt gyakorolják a harmonikus formagyakorlatokat.

Más esetekben a legváltozatosabb harcművészetek gyakorlói építik be felkészülésükbe az egyensúlyra, összpontosításra és ellazultságra késztető formák elemeit. Ezen kívül akadnak a stílus mai elszánt követői, akik a Belső Gyakorlatokkal együtt alaposan tanulmányozzák és gyakorolják a művészet teljes megvalósítását.